A látássérült emberek érdekeinek védelméről

Látássérült vagyok - én is itt vagyok

Az állatkerti belépő, mint érdekvédelmi eset

2018. szeptember 21. - letblog

Az állatkerti belépő ügyében készített posztban utaltunk rá, hogy vannak személyes élményeink Budapestről. Ezekről írunk most, melyek megmutatják, hogy milyen értelmezési lehetőségei vannak az esetnek. 

Az első forduló az egyik sorstársunkkal történt, az ő személyes elbeszélései alapján próbáljuk rekonstruálni a történteket.

post05.jpg

Látássérült családról volt szó, akik korábban voltak látássérült szervezet tagjai, de amit ott megtapasztaltak, az elég volt ahhoz, hogy ki is lépjenek. Ezért amikor pár évvel ezelőtt a pénztárhoz léptek, az állam által kiállított igazolványt mutatták fel. A pénztáros közölte, hogy arra nem adhatja ki a belépőt. A sorstársunk felvetette, hogy a budapesti állatkert egy közszolgáltatást biztosító, a fővárosi önkormányzat által üzemeltetett közművelődési és szabadidős létesítmény, így az egyenlő esélyű hozzáférés elve alapján, mely nem mellékesen törvényi kötelezettség is, szerinte jár neki, mint látássérültnek a kedvezményes belépő. A pénztáros közölte, hogy ebben a kérdésben ő nem dönthet. Erre való tekintettel a sorstársunk kérte, hogy akkor hívja oda azt a valakit, aki dönthet.

Perceken belül megjelent egy idősebb férfi, aki szalmakalapban és fűszoknyában volt, feltételezhetően valamilyen rendezvényről hívták ki. A nevét a sorstársunk nem tudta megmondani, de igazgatóként mutatkozott be. Az Állatkertnek már akkor is több igazgatója volt, így nem tudtuk utólag sem azonosítani az illetőt, a fényképek pedig nem segítenek, mivel látássérült látogatóról van szó.

Ez az igazgató nem magánemberként volt jelen, hanem az Állatkert döntésre jogosult képviselőjeként. Ezt mutatta az is, hogy a sorstársunkat és a családját beengedte a tagsági igazolvány nélkül is, ahogy az igazgató mondta: "csak azért, hogy megmaradjon a baráti viszony". Ugyanakkor kifejtett egy olyan véleményt, ami nem azonos azzal, ami az Állatkert honlapján található. Mivel hangfelvétel nem készült, így az elhangzottak bizonyíthatatlanok, vagyis a szavai közreadása nem lehetséges. A lényege az volt, hogy az állatoknak is vannak pénzbe kerülő igényei, ezért más állásponton van ez az igazgató, mint ami a hivatalos kommunikációban olvasható (mindezt az Állatkert döntésre jogosult képviselőjeként mondta el). Harag végső soron nem volt, mert az igazgató látta, hogy tényleg látássérültekről van szó és a kedvezményes belépést engedélyező intézkedése egy normális, emberi megoldása volt a kialakult patthelyzetnek.

Amikor az elbeszélést hallgattam, akkor felmerült bennem az, hogy az állatkerti honlapon olvasható megjegyzést lehet jóindulattal is olvasni, nem automatikusan elutasításnak értelmezni.

Az intézmény ott ugyanis azt mondja, hogy az álláspontjuk szerint nincs törvényi kényszer a fogyatékos emberek kedvezményes belépésének a biztosítására (erről sokan mást gondolunk, mert az egyenlő esélyű elérést szabályozó jogszabály miatt nagyon is létezik). A saját jogértelmezésük ellenére is azonban ők jófejek, mert a törvényi kényszer lététől vagy hiányától függetlenül is megadják. Ezért ők a fogyatékos embereket képviselő hat szervezettel felvették a kapcsolatot és a tagsági könyvükre kiadják a jelentős kedvezményt biztosító jegyet.

Fontos kiemelni, hogy ennek a célja szerintük az, hogy a kedvezményes belépő biztosította segítség oda jusson, ahova szánják és ahol az valóban segítséget jelent. Az más kérdés, hogy az állatkerti döntéshozók nem tájékozódtak arról, hogy ez a tagsági igazolványra épülő beléptetés mennyi fogyatékos embert zár ki a kedvezményből. A fontosabb kérdés talán az, hogy a magukat érdekvédelminek is nevező szervezetek ezt a tényt valószínűleg nem tárták fel az Állatkert vezetői előtt és nem mondták el például azt, hogy a látássérültek jelentős része ezzel az intézkedéssel ki lesz zárva a kedvezményes belépés lehetőségéből! Ezért azt gondolom, hogy az Állatkert nem okolható, hanem az érdekvédelmi szervezeteknek kellett volna ezt elmondani. Ha ezt elmondták és az Állatkert nem vette tudomásul, az más helyzet, de erről jelenleg nem tudunk semmit.

Az Állatkert szavai ezen gondolatok után más értelmet is kaphatnak tehát, mint elutasítást:

Ha Ön fogyatékossággal élő személy, de nem rendelkezik a fentebb említett szervezetek érvényes igazolványával, kérjük, keresse meg az említett szervezeteket, hogy rajtuk keresztül Önnek is támogatást tudjunk nyújtani.

Az Állatkert tehát nem azt mondja, hogy a privilegizált egyesületeken kívüli látássérült lépjen be valahova és fizessen tagdíjat, hanem azt, hogy keresse fel a hat civil szervezet egyikét és kérje az ő segítségüket.

Az akkori munkáltatómhoz fordultam és felvetettem nekik a helyzetet. Kifejezetten a vezetőket céloztam meg, mivel ők vannak döntési jogkörrel felruházva.

Az egyik álláspont az volt, hogy az Állatkert rendelkezése nekünk jó, legalább van kényszer a belépésre, egyébként is kevés a tag. Erre való tekintettel nem akarjuk felvállalni az egyesületen kívüli sorstársaink ügyét. Jogos a kérdés, hogy amennyiben minket, látássérülteket nem érdekelnek a sorstársaink bajai, nem akarjuk megérteni, akkor miként várjuk el ezt a látó társadalomtól? Az egyesületi érdekek azonban ezt a kérdést nem engedték megválaszolni.

A másik álláspont az volt, hogy hülyén nézne ki, hogy egy olyan rendelkezéssel menjünk szembe, ami nekünk nagyon kedvező. Nem az Állatkert álláspontjának a megváltoztatásába kell ezért energiát feccölni, hanem a belépéstől vonakodók meggyőzésébe, így mindenki nyer. Ellenérvként vetettem fel, hogy ez az álláspont nem veszi figyelembe a belépéstől való vonakodás egyáltalán figyelmen kívül nem hagyható okait, hanem fölényesen ignorálja azt. Ráadásul egy esélyegyenlőségi kérdésben állunk ezzel a rossz oldalra, mivel a látássérültek többségének a problémájáról van szó. Az egyesület paradox módon éppen azzal nyerhetne, ha az emberek érdekeit a saját szervezeti érdekei elé tudná helyezni, mert nőne az egyébként alaposan megtépázott hitelessége a sorstársaink szemében. Ennek a gondolatnak a megértése sajnos nem sikerült (vagy én érveltem rosszul).

A történetben azonban volt egy váratlan csavar. Az egyik érintett házaspár is hozzám hasonlóan értelmezte az Állatkert szavait és felkereste egy rivális egyesület vezetését. Ők az orvosi papírok áttanulmányozása alapján meggyőződtek a család látássérültségéről. Megértették azt is, hogy a család nem szeretne belépni sehova, ugyanakkor sérelmezi a közművelődési javakból való kizárásukat. Telefonálgattak, tanakodtak, majd írogattak, végül átadtak egy tagkönyvet, amelybe belebélyegezték a "tagdíjmentes" szót és így a család kizárása megszűnt. Azt gondolom, hogy ez egy gáláns megoldás, ezt kellett volna nekünk is tenni. Az pedig már egy másik történet lesz, hogy miként reagált erre a történésre a munkáltatóm.

A bejegyzés trackback címe:

https://kuksik.blog.hu/api/trackback/id/tr7914253001

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

funfun 2018.09.22. 05:46:51

Anélkül, hogy bármilyen fogyatékosságról azt gondolnám, nem kell az azzal élőnek minden olyan segítséget megadni, ami az életét jobbá és önállóbbá teheti, azért megkérdezem, ANYAGI támogatás miért automatikus? Szélsőséges példaként ha egy vaknak ötöse van a lottón és milliárdos lesz, milyen alapon jár neki ingyenes belépő bárhová?

Tehát szerintem az a rendszer lenne igazságos, ami SZOCIÁLIS helyzet alapján adná a kedvezményeket, nem ÁLLAPOT alapján. Sosem értettem, 10 milliós autóból kiszálló rokkantnak miért ingyenes a parkolás?

Bkkzol 2018.09.22. 07:29:22

Még egy hisztiző fogyatékos. Mit az a kerekesszékes aki olykor visszajár egy kávézóba kiakadni, műsorozni, hogy még mindig nincs akadálymentesített wc a 140 éves épületben.

letblog 2018.09.22. 07:43:35

@funfun: A jelen esetben törvény írja elő, hogy biztosítani kell a nevesített csoportoknak (köztük a látássérülteknek) az egyenlő esélyű elérést. Az is egyértelmű a jogszabályból, hogy milyen területeken kell ezeket kialakítani. Csak a példánál maradva, egy közsszolgáltatás, egy közművelődési szolgáltatás szerintem mindenkinek egyforma áron kell elérhető legyen. Egy korábbi bejegyzésben írtam példát arra, hogy az állapota miatt egy látássérültnek mekkora a többletköltsége van egy állatkerti látogatáson, ha nincs kedvezményes belépési lehetősége. Ezért a konkrét esetben (közszogáltatás, közművelődési javak) szerintem van logika az állapot miatti kedvezményben.

Ettől függetlenül teljesen jogos, hogy akinek nem áll módjában kigazdálkodnia egy ilyen látogatást, az is juthasson hozzá. Erre vonatkozóan azonban nincs jogszabályi kötelezettség, így ez nem volt érintve a bejegyzésben.

letblog 2018.09.22. 07:54:29

@Bkkzol: Valamit mindenki megért a történetből. Te ezt. Ez is tanulságos. Köszönöm, hogy elolvastad és leírtad a véleményed.

Azt azonban megjegyezném, hogy a jogszabály, amelyik az egyenlő esélyű elérést előírja, az a forrásokat is megjelöli. Van pozitív példa Magyarországon arra, hogy egy számunkra akadálymentessé tett hatalmas gyűjtemény mennyire másként tudta kezelni a belépő kérdését.
Azt is kifejtettem, hogy a kedvezményes belépés anyagilag is nyereséges lehet az intézménynek, mivel közel ugyanakkora pénzköltés lesz a látogatása mögött, mint amennyi a klasszikus esetben. E miatt kissé más a helyzet, mint egy kis kávézó mosdójának a költséges átalakításakor (bár nem néztem soha utána annak, hogy egy ilyen átalakítás mennyibe kerül és mennyi idő alatt térül meg, ha egyáltalán megtérül... de ki tudja? én nem).

qwertzu 2018.09.22. 08:07:00

@funfun: Mert a milliós autóból kiszálló mozgássérült is hátrányban van az ugyanolyan autóból kiszálló nem mozgássérült emberrel szemben.

Mert a milliós autóból kiszálló mozgássérült is nehezen tud elmenni az automatáig.

Mert többe kerülne a különböző jogosultságok adminisztrálása, mint amit megtakarítunk.

És legeslegfőképpen mert mindig az a vége, hogy a bejelentett munkával rendelkező emberek nem jogosultak a kedvezményre, de az X5-el közlekedő munkanélküliek meg igen.

letblog 2018.09.22. 08:13:31

@DAnna: Értem miért nevezed Bkkzol megszólalását így, de szerintem nagyon tanulságos. Az elmúlt évtizedekben nagyon sok energiát fektettünk bele a fogyatékos emberekkel kapcsolatos szemléletformálásba (amit szerintem nagyképűen nevezünk érzékenyítésnek). Nagyon sokszor megszólalhattak fogyatékos emberek és az őket (állítólag) képviselő szervezetek a média különböző felületein, hatalmas nyilvánosságot kapva.

Itt egy jelzés arra, hogy mit értünk el mindezzel. Bkkzol reakciója nem egyedi, sokan vannak akik hozzá hasonlóan gondolkodnak. Szerintem ez is egy jó visszajelzése annak, hogy valami nagyon félrement a mi részünkről is, ha egy nyilvánosságot kapott panaszunk a követelőzés érzetét képes felkelteni.
Ha jól csináltuk volna, akkor az egyenlő esélyű eléréshez kötődő észrevételeink nem ilyen fogadtatásra kellene találjanak.

letblog 2018.09.22. 08:30:25

@qwertzu: Bár látszólag messzire vezet a bejegyzés témájától, ezt is meg lehetne oldani. Szerintem csak akarat kérdése lenne. Ha van egy rendszer, ahol a legális jövedelmi adatok összeérnek (és van ilyen), ott lehetne intézkedni is. Nem akarok felelőtlenül ötletelni, mert sokat kellene utána kutatnom, de bőven lenne elképzelésem nekem is.

Ráadásul egy normálisan működő szociális rendszerben a legrosszabb munkabérnek jobb megélhetést kellene biztosítani, mint a segélyezéssel elérhető életszínvonalnak, de valahogy nálunk ez a kettő nem tudott egymástól elválni (mert sok esetben kb ugyanaz). Arról nem beszélve, hogy a lakhatás, megélhetés valós költségei milyen anomáliákat teremtenek. Például egy jól kereső embernek lehet annyi pénze sincs ennivalóra, mint egy segélyeken tengődő kisfaluban élő fogyatékos embernek, mert a jól kereső ember fizeti a feketén bérelt lakását, megveszi a gyógyszereket, kifizeti a gyerekeinek az iskolai költségeit, stb.
Látszólag ez nagyon messzire vezet, de valahol ezek a problémák összeérnek és a társadalmi szolidaritásról, a tehetős rétegek gondolkodásáról, illetve a kiszolgáltatott csoportok cselekvőképességéről (is) szólnak. Ezért nem szabadna az egyik kiszolgáltatott csoportnak közömbösnek lennie a másik csoport nehézségei iránt. Fontosnak tartom kiemelni, hogy a fogyatékos embereknek sem.

Mancilla Pectoralis 2018.09.22. 08:57:21

BKKzol-nak bár elég ronda formában írta le, valahol igazsága van. Az egyenlő esély mindenkit megillet, de például megnézném,hogy egy BTMN-es gyerek kap kedvezményt,vagy egy ADHD-s, esetleg egy SPD-s. Anyagilag kész csőd ilyen gyerkőcöt nevelni, igazán jó lesne az ő szüleiknek is a kedvezményes belépő(akár csendes nap keretében,havonta egyszer amikor csak speckó gyerkek mehetnének be). A fogyatékosság sok esetben csak a súlyos testi(látássértült, mozgássértült)esetleg súlyos szellemiben merül ki, de pl egy motoros diszfáziásra is rengeteget költ a szülő,mire beindul a beszéde és mi lehet,hogy segítene a szókincse bővítésében ha látná élőben az állatokat stb stb. És persze a teljesen egészséges,de pocsék szociális helyzetben lévő családok is elvinnék a gyereküket,de a belépti díjak borzasztóak. Ellenben az állatokat valóban el kell látni, több tonna élelmiszer,orvosi ellátás, gondozás stb stb. Sajnos az állatkert sem jótékonysági intézmény röviden tömören.

Kolompár Magneto 2018.09.22. 09:29:15

Vállalva, hogy szemét állat vagyok, nem feltétlen látom az ok-okozati összefüggést a látássérültség és az ingyenes belépő(k) között. Egy intézeti gyermekcsoport, vagy csóró nagycsaládos csoport esetén látom, itt nem. Nem mellesleg - és vállalom, hogy tényleg bunkó vagyok - az állatkert egyetlen érzékszervvel élvezhető, ez pedig a szem. A látássérültnek ebben mi a jó?

letblog 2018.09.22. 09:33:24

@Mancilla Pectoralis: egyetértek veled, ahogyan azt fentebb is kifejtettem.
Másfelől: nem egy olyan hasonló intézmény van az országban, amelyik a MÁK-kártyára kérdés nélkül ad kedvezményt, sőt ingyenes belépést is.
Ebben a kérdésben van (Állatkert szerint nincs) egy jogszabály, amelyik nevesít csoportokat, akiknek biztosítani kell az egyenlő esélyű elérést. Könnyü belátni, hogy rajtuk kívül sokkal nagyobb csoportnak okoz gondot a magas belépődíj kifizetése. Az, hogy ezt orvosolni kell, részemről nem vitás, csak ennek a megoldása addig nem fog megtörténni, amíg valaki ki nem harcolja.

letblog 2018.09.22. 09:44:57

@Kolompár Magneto: jogszabály mondja ki azt, hogy mely csoportoknak kell biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést.

A racionális okról itt írtam:
kuksik.blog.hu/2018/09/18/miert_indokolt_a_kedvezmenyes_belepo

A látássérültek többsége nem vak. A legtöbb látássérültnek van valamennyi látása.

Amúgy pont Budapesten a vakok részére tapintható szobrok és Braille-feliratos táblák vannak elhelyezve, hogy ők is megismerhessék az állatokat.

Végül: van állatsimogató is, oda is bemehetnek vakok, csak a legtöbbjüknek kell a kísérő. A növénykert is az Állatkert része, oda a szaglás is elég.

Tehát van oka annak, amiért sok látássérült szeret oda járni.

csúti csüngőhasú tolvaj 2018.09.22. 09:45:56

Összefoglalva:

Állambácsi bármennyire is nem tetszik, leszabályozta a dolgot, a problémás helyzetek főleg abból adódnak, hogy a bármilyen fogyatékkal élők, vagy képviselőik bacnak ennek pontosan utánajárni, a megfelelő engedélyeket, kedvezményeket, pecséteket beszerezni, oszt amikor gond van ezek hiányából akkor röpül a blog és a hiszti.

@Bkkzol:

Tiéd a mai legnagyobb piros pont.

@letblog:

És tiéd a másik, kisebb ugyan, de jár.

-----------------------

Az alapvető probléma sajnos az, hogy a tetves gazdagok az anyjukat is megbacnák 3 fillérért, és a kérdéskör teljes rendezése és az ebben a témakörben mindenkit a legjobban irritáló parkolási kérdés elintézése olyan tetveken múlik, akik maguk is haszonélvezői ennek a rendszernek.
Elég megnézni a 20-30 millás rokikártyás csodákból kipattanó tetvek mozgását, és máris kiderül, mennyire szánalmas a fentebb olvasható egyik érv, hogy nekik is el kell menni a parkolóóráig.

halaloszto 2018.09.22. 09:46:27

ha én látóként belépek ebbe az egyesületbe, akkor én is kapok kedvezményes belépőt?

monddazigazatmar 2018.09.22. 11:17:09

Bocs, tényleg nem viccelni akarok, de ha valaki az igazgatót nem ismeri fel fényképről, mert nem lát, akkor mit akar csinálni az állatkertben?

letblog 2018.09.22. 12:42:54

@csúti csüngőhasú tolvaj: Nem tudom ki rontotta el a belépés körüli helyzetet. A baj abból van, hogy van egy nagyon méltányos árú kedvezményes belépő, de ezt csak az tudja igénybe venni, aki rendelkezik a megjelölt 6 szervezet egyikének a tagságijával. Azt feltételezem, hogy nem az állatkertek vezetői akartak variálni, hiszen van kedvezményes belépő, csak rossz feltételekkel (legalábbis látássérültek esetén). A rossz feltételekért valószínűleg az érdekvédelminek nevezett szervezet(ek) képviselői felelősek, mert nem mondták el az állatkerti tárgyalófeleiknek azt, hogy a legtöbb látássérült nem rendelkezik tagságival? Lehetségesnek tartom, hogy ez van.

letblog 2018.09.22. 12:46:32

@monddazigazatmar: A látássérültek többsége nem vak. A legtöbb látássérültnek van valamennyi látása, ami egyénileg teljesen eltérő lehet.

Amúgy pont Budapesten a vakok és a nagyon rosszul látók részére tapintható szobrok és Braille-feliratos táblák vannak elhelyezve, hogy ők is megismerhessék az állatokat.

Van állatsimogató is, oda is bemehetnek vakok és nagyon rosszul látó emberek, csak a legtöbbjüknek kell a kísérő. A növénykert is az Állatkert része, oda pedig a szaglás is elég.

Tehát van oka annak, amiért sok látássérült szeret oda járni.

letblog 2018.09.22. 12:54:17

@halaloszto: Még látássérültként sem egyszerű tagfelvételt nyerni, mert dokumentumokkal bizonyítani kell azt, hogy olyan mértékű vagy jellegű a látássérülésed, ami valamilyen jogi szabályozás szerint eléri azt a szintet, hogy látássérültnek tarthassanak.

Ha ezt valaki sikeresen végrehajtja, visz egy igazolványképet, kifizeti a tagkönyv árát, kifizeti a tagdíj összegét és elfogadja az egyéb dokumentumokban írtakat (például az adatainak a kezelését, amiről szintén lenne pár történetem), akkor megkapja az érvényesített tagkönyvet és mehet oda, ahol a tagkönyvre adnak kedvezményt.

Látóként nem tudsz úgy belépni sehova, hogy egy ilyen tagkönyvhöz vagy a kedvezményekhez hozzá tudj jutni.

DAnna 2018.09.22. 13:31:50

@letblog: Egész egyszerűen az országban erő alapú, a jogot félresöprő társadalom alakult ki. Itt bárkit, aki csak egy kicsit is bármiben gyengébbnek látszik, nem segíteni, hanem eltiporni szokás.

letblog 2018.09.22. 19:09:38

@DAnna: Igazad van, de ebben szerintem két dolgot látnunk kell.

Akkor reklamálhatnánk ez ellen, ha a fogyatékos szervezetek különbek lennének. Pont az állatkerti belépő példája mutatja nekem, hogy a fogyatékos szervezet vezetőjét adott esetben nem érdeklik a szervezeten kívüli sorstársaik. Az MVGYOSZ-en belüli tagszervezeteket nem érdeklik a Szövetségen kívüliek. A látássérült munkáltatók sem foglalkoznak az irányításukon belüli munkaszervezet anomáliáival. Mit várunk a többségi társadalomtól, ha a mi nevünkben megszólalók sem tudnak tiszteletet és megértést tanúsítani felénk, az egyszerű fogyatékos emberek felé? Ha ők nem érzékenyek a sorstársaik problémáira, akkor miért lennének a nem fogyatékosok azok?

A másik, hogy azért alakult ki ez, mert hagyjuk. Azzal, hogy nem teszünk ellene semmit, hagyjuk. Amíg nem cselekszünk, addig nem fognak a hatalmi helyzetben lévők jobb útra térni. Ha cselekszünk, teszünk valamit, akkor fog ez változni.

halaloszto 2018.09.29. 21:08:34

@letblog: ez a szokásos minta. Nincs normális jogszabály, nincs államilag kezelt okirat a státuszról. Igény meg lenne rá. Jön egy élelmes szervezet, és bejelentkezik az államnál, hogy betöltené ezt a rést. Államnak jó, mert nem kell vele foglalkozzon, a szervezet meg egyből elkezdhet hatóságként viselkedni, plusz az államtól pénzt kapni.

Ezer ilyen van, nem csak fogyatékos szervezetek témában. Ott van pl a nagycsaládosok szervezete is, vagy a gáz/víz/áramszolgáltatók, voltak a kéményseprők, sorolhatnám.

letblog 2018.10.01. 04:46:10

@halaloszto: Igen, nagyjából hasonló a helyzet.
Annyi az eltérés, hogy nem kellett bejelentkezni az államnál, mert maga a látássérült gigaszervezet eleve adott volt (100 éves), csak látszólag felszámolták a monopolhelyzetet (csak látszólag).