A látássérült emberek érdekeinek védelméről

Látássérült vagyok - én is itt vagyok

M4 - ajtónyitós történet

2019. január 18. - letblog

Miért nem működik jól a látássérültek érdekvédelme? Egy olvasói levelet kaptunk, melyet szerkesztve adunk közre. Az illető nem mocskolódni vagy vádaskodni szeretne, hanem csupán leírja amit önmaga megtapasztalt, mint egy látássérültek érdekvédelmével foglalkozó szervezet alkalmazottja. A történethez számos dokumentumot kínált fel, de ezeket jogi okok miatt nem tehetjük közzé. 

m4door.jpg

Rövid összefoglalás (közkívánatra, mert unalmasan hosszúra sikeredett): pont akkor volt a feladatom az érdekvédelem az egyik látássérült egyesületnél, amikor bevezették a szelektív ajtónyitást. Azt gondolom, hogy az alábbiak miatt nem működött a látássérült szervezetek érdekvédelme:

  • Az (egyik) érdekvédelmi szervezetnek volt egy kampánya, amihez kellett a BKK, ezért nem erőltette a dolgot, nehogy rossz viszony legyen a BKK-val és csorbuljon a kampányunk presztizse
  • Nem engedték, hogy a látássérültek véleményének hangot adjunk, mert a szervezeti érdek ezt nem kívánta
  • A megbeszélésekre sok inkompetens és felkészületlen ember érkezett a részünkről, akik nem értették miről van szó, amikor négyes metróról és ajtónyitásról van szó, végül a BKK egyik vezetője mentette meg a helyzetet
  • A szelektív ajtónyitással kapcsolatos gondok itt olvashatóak el 

A részletek pedig lejjebb, de a jelek szerint unalmas, ezért akit a fentiek részletezve nem érdekelnek, innen kezdve ne olvassa tovább!

Közel két éven át dolgoztam egy olyan látássérült szervezetnél, mely magát a legnagyobbnak vallja. A volt munkahelyemről ennél közelebbit nem is szeretnék mondani, mert nem mocskolódni kívánok. Valamilyen módon egyébként is a legtöbb látássérült szervezet a "leg"-nek vallja magát és nem egy a "legnagyobb" titulussal jellemzi magát, gondosan megalkotva ehhez az érveket is.

Korábban két évtizedet dolgoztam már az érdekvédelemben, így nem értettem azt, hogy a látássérültek érdekvédelmével mi a baj. A látássérült szervezetben töltött két év azonban mindent megmagyarázott a számomra. A náluk töltött nagyon bő két év (valójában kissé hosszabb két évnél) ugyanis lefedte a 2015. októbere és 2017. márciusa közötti időszakot, amikor a szelektív ajtónyitásnak nevezett rendszert bevezették a négyes metrón. Nagyjából teljes egyetértés volt a szervezetek között abban, hogy ez nem jó rendszer. Mégis bevezették. A titoktartási kötelezettségemet nem megszegve, de nagyon őszintén szeretném megmutatni ennek a kudarctörténetnek a hátterét, a saját nézőpontomból. Újra kiemelem azt, hogy a munkaköröm része volt az érdekvédelem, így nem avatatlanként kotyogok bele.

Örömünnep a BKK-val

2015 ősze úgy indult el a számunkra, hogy nagy összeborulás jött létre a BKK és köztünk (is), ahol a cég ünnepélyesen megfogadta, hogy nem hoz többé minket érintő döntéseket nélkülünk. A BKK székházának egyik emeletén gyűltünk össze, hogy szendvicsekkel, italokkal ünnepeljük meg a nagy együttműködés aláírását. Pár nap múlva a BKK autómentes napján villogtunk, a vezetőség pedig nagyon hirdette, hogy a BKK végre hallja a hangunkat. 

Akkor még új voltam a látássérült munkahelyen, de nem volt nehéz észrevenni, hogy a hétköznapjainkba mennyi szivárgott le a megállapodásból. Például az autómentes napon kimentem a sátorhoz, amit a BKK adott a munkahelyemnek. A sátorban az akkori főnököm és a segédje, indulatosan kapkodta le a BKK által kiaggatott posztereket, mert azok... inkább idézem: "megszégyenítik a fogyatékos embereket". Szerintem is igazuk volt, de ezt a véleményüket nem jelezték vissza az egyesületi vezetés felé, akik teljesen elégedetten nyugtázták az autómentes nap sikerét. A főnököm megkérdeztem milyen okból nem mondták el a plakátos dolgot, de azt mondta, hogy felesleges, mert nem értené meg a vezetésünk egyetlen tagja sem. 

A másik kézzel fogható eredmény a BKK új promóciós anyagaiból állt, melyeket értetlenkedve lapozgattunk. Az a szemlélet fogalmazódott meg azokban a szóróanyagokban, hogy az alacsonypadlós jármű az akadálymentes jármű szinonimája, amit gondolom nem kell részleteznem mennyire hatalmas tévedés így kezelni. Itt csak utalok arra, hogy akkoriban az MVGYOSZ vezetője is elmondta, hogy a nyomógombos ajtónyitás nem jó a látássérülteknek, de nem figyeltek rá.

A hergelésem nélkül is többen kérdezték az akkori egyesületi vezetőinket, hogy rendjén vannak-e dolgok a BKK-val, de azt mondták nem dolgunk ezen gondolkodni. Engem meglepett ez a válasz, mert magam is fogyatékkal élő ember vagyok, így már csak önmagában ezért is dolgom gondolkodni ezeken. Sem a stílust, sem az üzenetet nem értettem. Nem jelentéktelen tényező az sem, hogy ebben a szervezetben amikor a felettes így beszélt a beosztottal, akkor ez a mi részlegünkön még egy kedves és barátságos stílusnak számított.

Kirobban  a botrány

Alig telt el pár hét, egy újabb ünnepet ültünk a BKK-val az egyik önkormányzat dísztermében. Az ünnepség alatt pár munkatársam elolvasta a mobilján, hogy a négyes metró vonalán szelektív ajtónyitás lesz bevezetve. Nem értettük, hogy miért ünneplünk egy olyan vállalattal, amelyik egy ennyire nyilvánvalóan rossz döntést meghoz, mindenféle egyeztetés nélkül? Hiszen pont ezt vállalta a BKK szeptemberben, hogy nem hoz minket érindtő döntéseket nélkülünk! 

Másnap délelőtt az első dolgom volt felhívni azt a vezetőt, aki folyamatosan benne volt az M4-es metró kialakításában és akadálymentességi ügyekben rendszeresen tárgyalt a BKK-val is. Ő is hallotta a hírt, fel volt háborodva. Napokon belül a látássérült szervezetek egy érthetetlen elven összeválogatott csoportja tiltakozott is a közlekedési vállalatnál, akik az általában mindenben együttműködő és szinte mindenre bólogató szervezetek tiltakozását fogadva sem gondolták meg magukat. Ahogyan előre eltervezték, be is vezették a szelektív ajtónyitást. Nem számított semmilyen aláírt szerződés és semmilyen ígéret. Olyan durva módon sérült a "semmit rólunk nélkülünk" elv, ahogyan azt senki sem tudta volna elképzelni!

Mit tettek az érdekvédelminek nevezett szervezetek? Találkoztak az olvasók a magyar sajtót és nyilvánosságot elöntő felháborodott tiltakozásokkal? Olvasta vagy hallotta valaki a szervezetek vezetői által higgadtan elmondott pengeéles mondatokat arról, hogy mennyire nem korrekt módon járt el a tömegközlekedést szervező és felügyelő cég? Azt hiszem nem egyedül vagyok olyan ember, aki nem találkozott ilyenekkel.

Az egyesületi vezetés nagyon udvarias, szinte alig észrevehető tiltakozását látva, megszerveztük a magunk kampányát. Nagyon sok érintett embert (látássérülteket) kerestünk meg és ösztönöztük őket arra, hogy magánemberként írjanak tiltakozó leveleket a BKK felé. Nem tudom a mai napig sem, hogy mennyi levél született meg, de meglepően sokan mondták nekünk azt, hogy ezt a levélírást majd az egyesületek vezetői megteszik.

Külső kapcsolatokból egyébként sok szövetségesünk akadt. Igazi nagy nevek álltak mellénk és az általunk megfogalmazott problémákat ők is leközölték a saját felületeiken. A tiltakozó kampányunkat az egyesületi felettesem is meghallotta, aki négyszemközti beszélgetésen akart rávenni, hogy állítsuk le magunkat.

Ezen a négyszemközti beszélgetésen elhangzott, hogy a látássérült és más fogyatékos szervezetek folyamatos tárgyalásban vannak a BKK vezetésével. Állítólag nem a cég vezetése hozta a szelektív ajtónyitásos döntést, ezért nem tudnak mit tenni. Alacsonyabb szinten született meg az elhatározás és a felettesem szerint a BKK vezetése kevés ahhoz, hogy ezen azonnal változtatni tudjanak. Természetesen nem hittem el ezt a magyarázatot, de nem akartam olyan emberrel vitába szállni, aki ilyen érveléssel akart leszerelni.

Az egy elég jogos kérdés lett volna, hogy amikor egy ilyen alapvető kérdésben sem tudunk hatást kifejteni, akkor mi értelme van a megbeszéléseknek? Valami nagyon furcsa helyzet kellős közepén éreztem magam, ami kiáltott az ésszerű válaszokért, de olyasmit nem kaptunk. Legalábbis a főnökeimtől nem érkezett ilyen.

Csendes akciók

A négyszemközti beszélgetés hatására kicsit visszavettünk. Azt nem mondták ki, hogy a kampány veszélyezteti a munkahelyem, de erre való közvetett utalást kaptam két vezetőtől is. Miért?

Az egyesületben éppen egy projekt kellős közepében voltunk, amelyhez a BKK vezetése asszisztált és némi bevételt hozott a szervezetünknek, valamint (állítólag) növelte a presztízsünket. Nekem úgy tűnt, hogy ez a kampány volt az akadálya a BKK-val szembeni határozottabb fellépésnek.

A BKK-val való rendszeres és folyamatos tárgyalásról kiderült, hogy valós állítás volt. Írhatnék arról, hogy ki volt a delegáltunk ezeken a megbeszéléseken, de nem tudnám lemosni magamról a személyeskedés vádját. A vezetés számára a kiválasztási szempont a vezetőkkel való bizalmas viszony volt. Abban bíztak meg, aki a vezetők iránti odaadó hűségét bizonyította és ez a fajta lojalitás megfelelő képesítés volt szinte akármire.

Ezen időszak alatt a tagjaink fel voltak háborodva és a családtagjaik is. Várták a vezetőink magyarázatát a szelektív ajtónyitásról, de nem érkezett tőlük semmilyen magyarázat. Ezzel a hallgatással párhuzamosan viszont folyamatos volt a BKK-val közösen előadott sikerkampány, mely alaposan kikezdte a tagjaink előtt a vezetés hitelességét.

Hosszú és eseménytelen hónapok után eljött a következő olyan nagy esemény, amikor a BKK mellett kellett volna villognunk és a jelenlétünkkel bizonyítani mennyire elégedettek vagyunk a cég és a különböző fogyatékos szervezetek közötti együttműködéssel. Páran említettük a főnökeinknek, hogy a kialakult helyzet miatt ne menjünk el a rendezvényre. Ezzel is megmutathatjuk, hogy a szelektív ajtónyitás ügye zavar minket. Mindenki tudta, hogy a BKK számára mindegy ott vagyunk-e vagy sem, valahol mégis jelez valamit. Ráadásul a távolmaradásunkra fel lehetne építeni egy médiakampányt is, ami segíthetne, de a vezetés nem járult hozzá, Szerintük a megjelenésünk a BKK mellett "nekünk" jelent sokat, mert nő az egyesület ismertsége. A "nekünk" azért került a részemről idézőjelek közé, mert véleményem szerint ez csak az egyesület vezetőjének jelentett valami jót, de lehet még neki sem volt ez jó, csak nem jött rá.

Az egyesületi vezetés közvetlenül felettünk álló szintje azonban megértette mennyire kényes a helyzet. A tagjainknak nehéz lett volna elmagyarázni a részvételünk indokait, így a közvetlen feletteseink úgy engedélyezték a rendezvény bojkottját, hogy az egyesület vezetője erről nem tudott semmit! Cserébe viszont le kellett mondanunk az egyik legnagyobb országos szerkesztőséggel lebeszélt akciót, melyben kamerákkal mutatták volna meg, hogy miért veszélyes sok fogyatékos csoport tagjai számára a szelektív ajtónyitás.

Jogos kérdésként merülhet fel mindenkiben, hogy milyen érdekvédelmi munka az, ahol csendes, észrevétlen, sőt: titkos bojkottal kell tiltakozni? Milyen érdekvédelem az, ahol alku tárgyává válik az aktuális legnagyobb ügy képviselete?

Amikor megtört a jég

Már nagyon hosszú ideje nem történt semmi a BKK részéről és a szervezetek részéről sem, amikor hirtelen bejelentette a BKK illetékesnek nevezett vezetése, hogy tárgyalni akar. A tárgyalás helyét és idejét kijelölték, oda várták minden fogyatékos szervezet megbízottját.

A szervezetünk is kijelölte a saját delegációját, amelynek eredetileg nem voltam a tagja. A főnökömnek azonban másfél éves közös munka után valahogy eljutott az agyáig, hogy küldhetnének egy hozzáértő embert is, így jutottam el a II. János Pál pápa térre.

Amikor a megbeszélés elkezdődött, megdöbbentem az egyes szervezetek delegáltjain. A delegáltak többsége ugyanis nem használta a négyes metrót, azt sem tudta mi az a szelektív ajtónyitás és az miért rossz a látássérülteknek! A BKK ott megjelent egyik vezetője becsületére váljon, hogy igyekezett megmenteni a helyzetet. Amikor felocsúdott a döbbenetből (kellett neki jó fél óra), akkor mindent megtett, hogy az agyhalál szintjén lévő megbeszélést értelmesebb szintre emelje. Ez azért volt meglepő számomra, mert komoly cégnek a fontos vezetőjét soha az életemben nem láttam még ennyire átpártolni a másik oldalra! Erkölcsileg egyébként helyesen járt el, mert az általa vezetett cég érdekei azonosak voltak a megjelentek érdekeivel, akik láthatóan nem álltak a helyzet magaslatán. Illetve pár kivétel volt, de ők még ugyanúgy le voltak döbbenve a hallottakon, mint magam is.

Feltette végül azt a kérdést, ami az egész helyzet szempontjából az egyetlen releváns kérdés volt és a civil szervezeteknek kellett volna azt egy világos, tömör állítás formájában megfogalmazni. A sok "tapasztalt civil érdekvédő" viszont még erre az egy kérdésre sem tudott normálisan választ adni. Végül a mellettem álló mégis kimondta valahogy, ezzel pedig eljött az ünnepélyes pillanat: az érdekvédelmi szervezetek okot adtak a szelektív ajtónyitás felfüggesztésére!

A döntés viszont nem az volt, hogy a szelektív ajtónyitásnak vége, hanem amíg nem találnak megfelelő megoldást, addig felfüggesztik. Ez a kijelentés 2016. szeptemberében született meg és nagyjából 6 hónap után jutott el oda a közlekedési társaság, hogy ez ténylegesen meg is valósult. Másképpen fogalmazva, 2016. szeptemberében a BKK vezetése a II. János Pál pápa téren konstatálta azt a tényt, hogy a szelektív ajtónyitás a látássérültek részére (illetve más fogyatékos emberek részére is) biztonsági kockázatot jelent és ezért "azonnal" fel kell függeszteni. Ők mondták, hogy "azonnal", de azért jelezték, hogy az nem 1,5 hét lesz, hanem valamivel hosszabb idő szükséges egy ilyen komoly lépéshez. Végül hat hónap kellett hozzá.

Meg szerettem volna kérdezni a BKK vezetőjét pár dologról. Érdekelt volna, hogy miért segítette annyira nagyon azt a bizonyos egyeztetést? Ugyanakkor érdekelt az is, hogy mi történt az elmúlt hosszú hónapok alatt? Milyen tárgyalások voltak folyamatban addig, ha csak azon a napon hangzott el ez a fontos kérdés és a kimondott válasz? A kérdésem azonban nem tudtam feltenni, mert teljesen lényegtelen és oda nem illő kérdésekkel kezdték el körbevenni néhányan a látássérült delegáltak közül. 

Kívülről úgy tűnhetett, hogy a civil érdekvédelem némi sikert könyvelhetett el, de sírni volt inkább kedvem. Nem értem, hogy a sorstársi szervezetek miért delegáltak annyira felkészületlen embereket? Láthatóan nem túl gyakran használták a négyes metrót, legfeljebb egyszer-egyszer. Még ez sem gond, de miért nem készültek fel? Hogy lehet úgy megjelenni és tiltakozni, hogy azt sem tudja egy delegált, hogy mi ellen kell tiltakoznia? Miért adják az ilyen delegáltakhoz a szervezetek a nevüket? Ne legyen félreértés, nem egyetlen szervezet döntése felett értetlenkedek, hanem a többségük felett!

Például az egyik magát "nagy"-nak és "fontos"-nak tartó szervezet delegáltja az egész megbeszélésen izgett-mozgott, helyezkedett. Nekem is szólt, hogy a BKK vezér mellé szeretne kerülni, mert októberben lesz egy nagy rendezvénye, ahova szeretné meghívni őt. A rendezvény alapvetően kulturális jellegű és ő azért lett delegált, hogy ezt a meghívást átadja...

Vagy egy másik szervezetről is írhatnék, amelyik magát szintén a legfontosabbak közé pozicionálja, végig azt erőltette, hogy a szelektív ajtónyitás gazdaságossága nem bizonyított. Ez a probléma szempontjából azonban lényegtelen kérdés, mivel a problémáink biztonsági jellegűek voltak, másfelől pedig akadálymentességi jellegűek. A mi részünkről abszolút lényegtelen, hogy gazdaságos-e a rendszer, mivel ha nem használható önállóan, balesetveszélyes vagy életveszélyes, akkor nincsenek anyagi szempontok.

Utózöngék

A főnökeim nagyrészt a BKK-s ügyekhez való viszonyulásomat úgy ítélte meg, hogy számukra nem voltam nagy segítség, hanem sokkal inkább egy veszélyes teher. Igazi hasznomat nem tudták venni, mert nekik egy olyan bólogató bábu kellett volna, aki folyamatos megerősítést ad a vezetőknek minden döntésükhöz. A gondolkodó, a lehetőségeket és az észérveket mérlegelő álláspont, sokkal inkább démoni volt a számukra. E miatt elküldtek, de szavakban arra hivatkozva, hogy kevesebb a költségvetésük és nem tudnak tovább foglalkoztatni. 

Magamban már le is zártam azt a zavaros 2-2,5 évet, amikor a lakóhelyemet is elérte a volt munkahelyem és a BKK közös kampánya (2018). A kampány egyik eleme, hogy a helyben élő látássérülteket megajándékozzák egy kütyüvel. Mondtam a szervezőnek, hogy engem ne hívjon meg, nem szeretnék megajándékozott lenni és látni sem szeretném az egykori főnököm.

Ő azonban csak erőltette, hogy nekem nem kerül semmibe az egész, viszont neki fontos a létszám, ezért segítsek legalább ennyit a munkája megőrzésében. Az is kimondásra került, hogy a volt főnökeim miatt ne aggódjak, mert csak az lesz jelen, aki teljesen vak, így nem kell köszönnöm sem neki, ha esetleg kényelmetlen lenne. Igent mondtam neki, de csak azért, hogy megmaradjon a munkahelye. Elmentem a rendezvényre (biztonság kedvéért parókában) és kaptam én is egy csodás kis kütyüt ajándékba. Az öröm nem sokáig tartott, mert lementünk az utcára kipróbálni és az egyikünké sem működött. Ez a kis közjáték jó szimbóluma volt a közös múltunknak.

Ha valaki azt kérdezi tőlem, hogy miért nem működik jól a látássérültek érdekeinek a védelme, akkor a leírtak miatt mindig azt kérdezem vissza: ugyan mitől kellene működnie? Nem szeretnék tanulságokat kimondani, mert azt gondolom önmagában is elég beszédes az, ami a szelektív ajtónyitás ügyében történt.

(Névvel, elérhetőséggel, dokumentumokkal igazolt olvasói levél, a szerző által a közreadás előtt jóváhagyott szerkesztésekkel rövidítve)

A bejegyzés trackback címe:

https://kuksik.blog.hu/api/trackback/id/tr9514231095

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

asdf 2019.01.19. 16:18:30

Valaki majd irjon egy TLDR-t, bekezdeseket ugrottam at sorban a sok irrelevans info miatt...

(c) 2019.01.19. 16:28:08

A negyedéig tudtam olvasni, aztán a tények mellőzése miatt abbahagytam.

netface 2019.01.19. 16:35:29

uncsi volt, a felénél meguntam

letblog 2019.01.19. 16:48:22

@asdf: Elnézést, én voltam a szöveg szerkesztője, elszúrtam.

letblog 2019.01.19. 16:52:35

@(c): @netface: Elnézést kérek, én szerkesztettem rosszul a szöveget, ezt alaposan elszúrtam.
@asdf: Röviden annyi a lényeg, hogy azért nem hallgatták meg a látássérülteket a döntés előtt, mert valahogy ezt az akkori döntnökök úgy tűnik elfelejtették ezt megtenni. Ahol a szerző dolgozott, az a szervezet pedig csinált egy saját bizniszt, amiben útban volt egy erőteljesebb fellépés. A békés tárgyalásokra pedig nem felkészült embereket küldtek el.

cso zsi 2019.01.19. 18:00:55

A feléig sem...
Közel 40 éve dolgozok-barátkozok látássérültekkel, az idegeneket ahol tudom, segítem a közlekedésben.

Miért szűnt meg a szelektív ajtónyitás?
Amire kitalálták, az egy földfelszíni üzem esetén jó (lehetne). Télen a hideg, nyáron a meleg ellen.
Amikor bevezették, arra hivatkoztak hogy kevesebb lesz ajárműkiesés a kevesebbet nyíló ajtók kevesebb kopása miatt.
Aham...
Egy ajtóhiba miatt a komplett szerevényt ki kell venni a forgalomból, tehát csak a ráfordított javítási munkaóra növekszik az aktuális hibák számával.
Azaz nincs értelme a szelektív nyitásnak a föld alatti üzem esetén.
Meg is szüntették. (a 4-esen a vezetőt is, volt is belőle vicces, kisebb pánikot okozó eset: a végállomás helyett nyomott egy garázsmenetet a szoftver.)
Most épp bicikliket akarnak fuvaroztatni a 4-esen.
Majd végigolvasom a cikket is.

betti 2019.01.19. 18:13:42

Nem vagyok látássérült, és nem értem, miről van szó: most a szelektív ajtónyitás jó a vakoknak és látássérülteknek, vagy rossz? Miért rossz, vagy miért jó? Ez érdekelt volna, de nem jutottam el addig a cikkben, hogy kiderüljön, és elég frusztráló volt úgy olvasni, hogy nem tudom, közben a szöveg azt sugalmazta, hogy ez triviális.

cso zsi 2019.01.19. 18:17:17

Ami az Alstom metrók nagy hibája, hogy elmebajos tervezte a belteret.
(Ugyanez részben igaz a CAF villamosokra is)
Az ajtókhoz peronközépre függőleges "majomfogó" kapaszkodókat telepítettek, így 3-4 ember is "tömeg" lesz.
Az ajtóra szerelt nyitó!!! (nem, nem leszállásjelző) gomb egy vonat esetén működne, ott az áll az ajtóhoz, aki le akar szállni.
Egy metrón az utoljára belépő ember takarja a gombot, és ha nem akar leszállni, nem nyomkodja. Az ajtó nem nyílt, a leszállók meg nyomultak a zárt ajtóig.
Tehát:
1. Az ajtó közelében, kapaszkodóra, többek által elérhető...
2. leszállásjelző, és nem nyitógombot kell kialakítani.
Hogy ez miért működik 20-30-40 éve buszon-villamoson, az teljesen érthetetlen. :D

Üvegfal....
Frankfurt reptér.
Robotmetró, üvegfallal, összes ajtó-nyitással.
Működik.
Az üvegfalas megoldásról tudni kell, hogy pont úgy működik, mint a lift-ajtó.
Ha van mögötte kabin, együtt nyílik, így nincs pályára esés.
Jelenleg a legnagyobb gond az állomási vízfolyások, és a mocsok.
Nem kosz, annál már vastagabb a réteg.

humorpalanta 2019.01.19. 18:30:27

Szerintem a szövegíró sem tudja, hogy mit akar elmondani. Ki vagy te? Mi vagy te? Mit kerestél ott? Miért te? Miért ők? Miért jó vagy nem jó? Mi történt egyáltalán?
Ezekről nem tudok, de azt tudom, hogy az egyik munkahelyeden nem szerették amit csináltál, jah és azt, hogy nem tudtál hitelt felvenni.
És mi köze az egészhez a 4-es metrónak? Vagy a buszokon lévő önműködő ajtók nem is számítanak? A villamosok?
Ez egy kész csőd. Hogy került ez ki akárhova is?

Zsidófalvi Zsidó 2019.01.19. 18:39:18

Én azt nem értem, hogy MIÉRT írsz erről két évvel azután, hogy megszűnt a szelektív ajtónyitás?!?

kriesz 2019.01.19. 19:01:27

@letblog: Végigolvastam az egészet - és bár ízlés kérdése, de én értékeltem a hosszabb változatot.

SomiTomi · http://somitomi.blog.hu 2019.01.19. 19:32:01

@cso zsi: Én eleve nem értem, mi a fenére jó a szelektív ajtónyitás a metróban. Kettes, hármas metrónál esetleg van értelme a felszíni szakasz miatt (bár akkor is véleményess, hogy egy-két állomás kedvéért érdemes-e), de a végig mélyvezetésben (ráadásul légkondicionált állomásokon) járó négyes metrón semmire se jó. Az meg már csak plusz elmebaj, hogy csak megállás után lehet megnyomni, mert a szoftver írója nem lesett a Stadlerről.

cso zsi 2019.01.19. 19:49:06

@SomiTomi: A felszíni szakaszosoknál főleg a végállomáson 3-9 percekig dekkoló szerelvénynél lenne lényeges. Ott kihűl / átmelegszik a vonat.

Helyszíni zsemle 2019.01.19. 19:56:56

Szerintem mar semmi gond az ajtokkal, siman nyilnak maguktol gomnyomastol fuggetlenul.

marczy 2019.01.19. 20:05:06

Egy kérdésem volna: Bécsben miért működik a szelektív ajtónyitás? (Ezt nem a vakok és gyengénlátók ellen teszem fel, hanem ténykérdés.) A bécsi tömegközlekedés sem mondható akadálymentesnek (lásd villamosok), de arrafelé minden lépcső tetején és alján sárga csík van, meg bordázott sávok, meg Braille-feliratok a liftben. Egy probléma van: a vonaton a kedvezmény igénybevételéhez osztrák rokkantkártya kell, mást nem fogadnak el.

Vadiúj tutkóság 2019.01.19. 20:11:01

Te most tényleg írtál egy kibaszott hosszú cikket arról, micsoda vívmány, hogy a metróajtókat automaikusan kinyitják? Miközben a civilizált megoldás az, hogy az esetek 99,999 százalékában az lenne az indokolt, hogy gombnyomásra nyílnak, az a kevés látássérült pedig vagy szól, vagy kinyitják nekik, vagy kitapogatja a gombot?
Tipikus balfasz dönést éltetsz.

altimus 2019.01.19. 20:11:10

A tortenetet kb 3 sorban is le lehetett volna irni. A vilagon mindenhol tokeletesen mukodik a gombnyomasos ajtonyitas, nem halnak meg tole a latas es mozgasserultek, sehol, senkinek nem okoz problemat.

Kunhallmi Agnes 2019.01.19. 20:15:13

Egyetértek a postoloval, én is gyülölöm az ajtokat, mert azok a legváratlanabb pillanatokban becsukodhatnak, és nagyon pofánvágják az embert. Es igerem, a szocialista part neveben is, hogy harcolni fogunk a latasserult embertarsaink fasiszta diszkriminiciojanak megszuntetesert, hogy ok is vezethesenek tomegkozlekedesi jarmuveket.

altimus 2019.01.19. 20:16:17

@Helyszíni zsemle: @Vadiúj tutkóság: az a latasserult aki onmaga kepes (szerencsere) kozlekedni, az ki is tudja nyitni az ajtot gombnyomasra. a kornyezetuket ertik, nem szellemi fogyatekosok, hanem latasserultek.

vanek ur 2019.01.19. 20:29:20

Igen, jó lett volna tudni, hogy mi volt a baja a látássérült embereknek a szelektív nyitással. Sajnos a cikkből nem derül ki. És igen: több külföldi városban közelkedik a metrók szelektív ajtónyitással, ott miért nem okoz gondot?

Másrészt az Alstom rendszere elég vacak: nem ismeri a leszállásjelzés funkciót (és kellett volna a kocsiba több ilyen gomb is); illetve nem zár vissza automatikusan (ami meg a felszíni végállomásokon lenne igazán hasznos). Emiatt aztán a 3-as metróban hiába szereltek gombokat, ott már be se vezették a szelektív nyitást.

Pierr Kardán 2019.01.19. 20:31:48

De szívesen leírnám véleményemet a vakok, bocsánat látássérültek érdekvédelmi tevékenységéről, de felesleges, úgyse tudják elolvasni.

Aki pedig nem érti, hogy mire jó a szelektív ajtónyitás, az dideregjen nyugodtan az Örsön, vagy a KÖKI-n a végállomáson nyitott ajtókkal ácsorgó szerelvényben (aminek a beszállás után visszacsukódnának az ajtajai, ha a vakok, bocsánat látássérültek nem érték volna el, hogy ne legyen szelektív ajtónyitás).

hideg.gergo · http://hideggergo.blog.hu/ 2019.01.19. 20:37:46

Mi van?

Én esküszöm megpróbáltam végigolvasni és megérteni.

De tudomásom szerint két ok volt, amiért sajnos megszüntették a kezdetben bevezetett ajtónyitást.

1. Kerekesszékkel nehéz elérni a gombot.
Ez részben jogos, részben viszont nem megoldhatatlan, ha szerelvényenként mondjuk 3 ajtó minden esetben kinyílna és a peronon ez jelezve lenne, hogy kerekesszékkel hol érdemes várakozni.

2. Az emberek nem tudták kezelni, mert nem szoktak hozzá.
Ez meg nettó hülyeség.

Pic 2019.01.19. 21:21:56

A cikk borzalmas. Az ember aki elkövette ezt a förmedvényt az fogalmazni nem nagyon tud. Az elején legalább 3x, de inkább 4x leírja azt egymás után, hogy a szelekítv ajtónyitás a probléma a gyengénlátóknak és hogy erről fog szólni a cikk, de baromira nem akar ebbe a témakörbe belemenni és mire eljutottam a végére még mindig nem értettem, hogy ez miért probléma. Közben volt egy kis csapongás meg egy halom kesze-kusza lényegtelen info és feldobott egy halom témát, de persze semmibe sem ment vele.

Ha jól értelmezem a fő fájdalom az volt, hogy velük nem konzultált senki a szelektív ajtónyitásról és hogy ez nem jó dolog, bár azt nem tudtuk meg miért :DD és milyen jó, hogy megszüntették.

Mivel nem tudom miért nem volt jó, így én is csatlakoznék az előttem szólókhoz, hogy a szelektív ajtónyitás elég meglepő és bizarr volt számomra is mikor először találkoztam vele Párizsban, de láthatóan ott működött és több más nagyvárosban is működik, tehát annyira rossz nem lehet. A fő baj szerintem az, hogy mi magyarok ehhez nem szoktunk hozzá és kissé fura számunkra....

A liftszerűen az ajtóval együtt nyíló üvegfal pedig nagyon jó dolog zsúfolt állomásokon, ahol rendszeresen tele van a peron. Voltam ilyen zsúfolt peronon, ilyen helyzetben fal nélkülin állomáson és a hideg kirázott a peron szélén egyensúlyozó alakok láttán. Aztán láttam üevgfalas állomást ahol szabályosan felkenték az üvegfalra az embereket a metró érkezése előtt.

Igazság szerint csak azt nem tudom nálunk erre hol lenne szükség??

lujo1111 2019.01.20. 09:57:44

sok beszédnek sok az alja. én is feladtam, m annyira nem érdekel a téma. én is a kommentekből sejtem, mi a búbánata a szerzőnek :D

letblog 2019.01.20. 10:39:00

@cso zsi: A közönségszavazás szerint nem érdemes elolvasni a cikket. Egy jobb áttekintés a témáról itt, inkább ezt ajánlom: kuksik.blog.hu/2019/01/20/problemas-e_a_szelektiv_ajtonyitas

letblog 2019.01.20. 10:41:57

@betti: Teljesen igazad van, utólag is elnézésed kérem. Itt van leírva, de ezt jeleznem kellett volna korábban: kuksik.blog.hu/2019/01/20/problemas-e_a_szelektiv_ajtonyitas

letblog 2019.01.20. 10:45:21

@cso zsi: Igazad van, a nyitógomb takarásában is. A kapaszkodókról én is azt gondolom, hogy aki gyakran utazik Budapesten, azonnal látta mennyire el van hibázva. Az üvegfalas megoldás több helyen is van, nagyon jól működik.

letblog 2019.01.20. 10:52:50

@humorpalanta: @Zsidófalvi Zsidó: Budapesten a többi járműnél is gond a szelektív ajtónyitás és a kettős megállókba beálló buszok azonosítása, meg sok más is. A négyes metró esetében az volt a bökkenő, hogy eleve teljesen akadálymentesnek indult a tervezése is, e miatt kitüntetést is kapott a metróvonal és a BKK szerződésben vállalta a döntések előzetes egyeztetését.
A kritikai észrevételeket köszönöm, teljesen jogosak.
Az is jó kérdés, hogy miért nem akkor írta az illető, miért most?

letblog 2019.01.20. 11:00:57

@SomiTomi: Én is azt gondolom, hogy a felszíni végállomásoknál nem lenne rossz a szelektív nyitás. A többi megállóval kapcsolatban nagyon sok érvet hallottam pro és kontra, de akadálymentességi szempontokat figyelembe véve nincs eleve baj a szelektív nyitással.

letblog 2019.01.20. 11:14:17

@marczy: a világ számos városában működik szelektív ajtónyitás, de nem mindenhol tekinthető akadálymentesnek. Pont amikor Budapesten bevezették, akkor jött érvként, hogy Bécsben és Berlinben is van. Az egyik sorstársunk akkor kifejtette, hogy ő rendszeresen közlekedik Berlinben és nem tud önállóan utazni.

Bécsben jobban ismerem a helyzetet a metrón és ott annyiban jobb a helyzet, hogy nem érintőgomb van, hanem kar (OK, ez sem mindenhol...). A kart sem tudja mindenki jól kezelni, de ha csak a látás hiányzik, akkor a botvéggel megkeresem a kart, a kezemmel megfogom és már nyitom az ajtót. Ez csak a technikai része.

Egy időben sokat voltam Bécsben és nekem nehéz volt a metrózás, de ez csak egyedi tapasztalat, nem jelent semmit általában a látássérültekre nézve. A személyes véleményem szerint a bécsi tömegközlekedés nagyon jó, de nekem sokszor gond volt önállóan használni. Talán akkor, ha hosszabb ideig élek ott, belejöttem volna.
Az, hogy tudom-e önállóan használni, nem az alacsonypadlós járműveken múlik, hanem az akadálymentesítési rendszer egészén. Segítenek a vezetősávok, mert jól jelölik merre kell mennem. Mivel van valamennyi látásom, segítenek a nagybetűs kiírások. Például amikor az utascsarnokba érek, akkor belebotlok a nagybetűs táblákba, melyek jelölik melyik irányba melyik metróállomások érhetőek el. Az, hogy a vezetősáv folytonos, ésszerű és tájékozódási pontokhoz vezet, hatalmas segítség a számomra.
Gondom akkor volt, amikor a vezetősávnak vége lett és még az aluljáróban voltam, de nem tudtam merre kell tovább haladni a felszín vagy a mozgólépcső felé. Néha belefutottam ilyenekbe, de nem tudom most sem megmondani, hogy ügyetlen voltam-e vagy a jelzésekkel volt a baj?

letblog 2019.01.20. 11:18:36

@Vadiúj tutkóság: @altimus: Az nem vitás, hogy jól is lehet csinálni a szelektív ajtónyitást. Az viszont ahogyan a budapesti két metróvonalon bevezették, az nem volt megfelelő. Balesetveszélyes helyzet volt, a Deák téri balesetnél pedig hosszas kórházi kezelés volt szükséges (oda mentő ment ki).

letblog 2019.01.20. 11:23:42

@vanek ur: Abszolút igazad van.
Itt olvasható: kuksik.blog.hu/2019/01/20/problemas-e_a_szelektiv_ajtonyitas

Más városokban is okoz gondot a szelektív ajtónyitás, de nem zárom ki annak a lehetőségét, hogy ezt jól is lehet csinálni. Ami Budapesten volt metrós megoldás, az sokunknak nem volt jó. Más csoportoknak sem volt jó, például a kerekesszékesek is panaszolták, hogy nem mindenki éri el.
A jogszabály megnevez csoportokat, akiknek biztosítani kell a közszolgáltatások önálló, segítség nélküli használatát. A látássérültek és a kerekesszékesek (meg sokan mások is) ilyenek. Önmagában ezért volt hiba ezen csoportok szempontjait kihagyni.
Fontos látni, hogy nem a szelektív nyitás a gond, hanem annak az olyan megoldásai, amit nem tudunk használni.

letblog 2019.01.20. 11:27:38

@Pierr Kardán: Írd le nyugodtan, örömmel olvasnám a véleményed. Én is el tudom olvasni, meg mindenki, aki akarja. Vagy képernyőnagyítóval vagy képernyőfelolvasóval. Kifejezetten örülnék a véleményednek, úgyhogy nyugodtan írd le.

A szelektív ajtónyitás akkor bevezetett módja ellen nem csak a látássérült szervezetek tiltakoztak, hanem mások is.

letblog 2019.01.20. 11:33:55

@hideg.gergo: nem egyedül a kerekesszékesek miatt. A BKK is ezt adta mondta akkor, amikor felfüggesztette a szelektív nyitást:

"a rendszer bevezetése óta a fogyatékkal élőket képviselő érdekvédelmi szervezetektől és az utasok egy részétől is olyan jelzések érkeztek a BKK-hoz, amelyek megvizsgálását és kiértékelését követően a cég úgy döntött, hogy visszaállítja a korábbi automatikus ajtónyitás rendjét."

letblog 2019.01.20. 11:37:00

@Pic: Köszönöm a kritikai észrevételt, teljes mértékben igazad van.
Itt orvosoltam a hiányosságot:
kuksik.blog.hu/2019/01/20/problemas-e_a_szelektiv_ajtonyitas

Már amit lehetett...

letblog 2019.01.20. 11:40:19

@lujo1111: teljesen igazad van, bocsánat érte

marczy 2019.01.20. 11:59:11

@letblog: Hát igen, egy komplett rendszer jóságát külső szemmel megítélni néha anomáliákhoz vezet. Ráadásul Magyarországon hosszú évtizedeken át nem volt szempont az akadálymentesítés, a rendszer ezért nem tudott jól kiépülni. Jobb helyeken már itt is vannak bordázott sávok, rámpák, de meglévő kereszteződéseket, épületeket, műtárgyakat felújítani óriási pénzekbe kerül. Igaz, az EU-nak is köszönhetően ez már nálunk is slágertéma, viszont pénzt nagyon nehéz szerezni rá. Az én jelenlegi munkahelyemből pl. kispórolták a liftet az épület felújításakor, most meg már hiába próbálunk kuncsorogni pénzért, önállóan az akadálymentesítést nem támogatják - pedig konkrét érintettség van nálunk is. Az emeletre huszonsok lépcsőn lehet feljutni, dziękujemy bardzo.
Komplett, átfogó tervek kellenének kerületekre, közlekedésre, mindenre, de erre is hiányzik a pénz.

letblog 2019.01.20. 12:25:21

@marczy: Ha tényszerű próbálok maradni, akkor látszanak a hatalmas eredmények. Sokat utazom és egyre több kisvárosban is megjelentek a vezetősávok Magyarországon belül. Egyre több helyen vannak rövid és nagyobb betűkkel írt, jól látható feliratok és minden más is, amiről tíz éve csak reméltem, hogy egyszer lesz. Van elmozdulás jó irányba, ezt sem akarom eltagadni.
Gondolkodtam azon is, hogy szerintem más városokban azért tud jobban működni ez az egész, mert az érdekvédelminek nevezett szervezetek jobban figyelnek a tagjaikra. Pont azért jártam Bécsbe sokat, mert az ottaniak mutatták meg, hogyan működik náluk az érdekérvényesítés. Ég és föld a különbség, már a szemléletben is, hogy mit tartunk elfogadhatónak és mit jelent együttműködni érdekérvényesítő szervezetként a tagokkal, a nem tag sorstársakkal és a minket érintő döntéseket meghozó emberekkel, szervezetekkel. Hiába kaptuk meg a receptet, nem lehet alkalmazni, mert sajnos a magyar szervezetek szemlélete alapvetően más. Felsorolni is hosszú lenne a különbségeket.

cso zsi 2019.01.20. 17:43:06

@letblog: Ne aggódj, még este végigolvastam.